szerda, december 11

Harmadik Fejezet

Sziasztok Drágák! Hát meggyüttem. Sikeresen túl vagyok a matekvizsgámon! Nem vagyok a legbüszkébb erre a részre, rövid is lett, hiszen most értem haza és kb. 15 perc alatt "dobtam" ezt össze. Remélem ettől még elnyeri a tettszéseteket és kapunk sok-sok megjegyzést. 
Új design! Hogy tettszik nektek?:d Nagyon jó olvasást!
XxKlau


Rosszat álmodtam. Már megint ugyanaz az álom: Egyedül vagyok. Egyes egyedül. Nincs mellettem senki, még George sem. Egy erdőben állok, pontosabban egy tisztáson és körülöttem fák sokaságai. Ruhám szakadt, nagyon fázok. Egyszer csak egy ember lép ki a fák közül egy fegyverrel a kezében. Nem rám céloz vele. Fejbe lövi magát. Az a pasas a volt barátom. Volt.

Felébredtem a rémálomból. Arcom verejtéktől nedves. Legszívesebben sikítanék, de akkor felriadna az egész környék, ezért inkább abban maradok, hogy átmegyek George-hoz.

- George... rosszat álmodtam. - folyt le egy könnycsepp az arcomon. Felhajtotta a paplanát és megpaskolta maga mellett a helyet. Odabújtam hozzá és próbáltam megnyugodni.

- Aludj nyugodtan, itt leszek. - simogatta a kezem. Levegővételen lelassult, lenyugodtam. Hamarosan el is aludtam.

***

Rémálmok elkerülése nélkül ébredtem. Az ablakon beszűrődött a nap vakító fénye, ezért szemem elé kaptam a kezem. Felültem az ágyban és már mocorgott is mellettem George. 

- Jó reggelt. - ült fel ő is. 

- Reggelt. - mondtam nyersen.

- Nem álmodtál rosszat? - tette fel azt a bizonyos kérdést.

- Nem. Sikerült megnyugodnom. - nevettem egyet - Köszönöm. - mondtam hálásan.

- Szóra sem érdemes. - legyintett. 

Kiszálltam az ágyból és a fürdőbe siettem. Ledobtam a pizsamám és beálltam a zuhany alá. A forró víz átjárta minden porcikám. Jólesett. Magamra tekertem a törölközőt és besétáltam a szobámba. A gardróbom elé álltam és kiválasztottam egy szép ruhát.

blue

- Elmentem várost nézni. - jelentettem ki, mikor George felém kapta a fejét. 

- Én is megyek. - állt fel az asztaltól. 

- Rendben, megvárlak. - vetettem felé egy mosolyt. Hááát, ő gyorsabban készen lett, mint én.

- Mehetünk. - húzta fel a cipőjét. Bezártam az ajtót és elindultunk. 

Elég fura neve volt a városnak: Mennyváros. Találó, de lehetett volna eredetibb is az alapító. De a lényeg azért a város volt maga, ami egyszerűen csodálatos volt. Vettünk vattacukrot, bementünk a helyi plázába és megnéztük a parkot. Ez a hely tényleg olyan, mint a Föld. Leültünk egy padra a parkban és folytattuk a beszélgetést.

- Hát ez jó volt. - fújtam ki a levegőt.

- Elfáradtál? - kérdezte.

- Igen. - nevettem fel.

- Akkor visszamegyünk a plázába egyet mozizni vagy menjünk haza? - ajánlotta fel.

- Menjünk a plázába. - vágtam rá egyszerűen.

El is indultunk. 15 perc múlva vissza is értünk a pláza elé, de ekkor mozdulni sem bírtam. Ott állt Ő, a volt barátom. Lélegzetem felgyorsult és belemarkoltam George karjába, mire ő felsziszentett.

- Mi a baj? - kérdezte.

- A-az a f-fiú az a-a volt barátom. - nyeltem egyet és rámutattam a fiúra.

1 megjegyzés: