vasárnap, február 23

Tizedik Fejezet

Sziasztok kedveskéim.
Remélem jól telt a hetetek.Boldogan kijelenthetem hogy itt az új rész és nem késtem el.Hihetetlenül fáradt vagyok így fél 12-kor de muszáj volt megírnom ezt a részt.Nem vagyok megelégedve vele de azért remélem hogy nektek tetszik.Mindenkinek szép hétfőt és jó olvasást.

Pezzxx

2 nap telt el azóta hogy Cara-val kicsit össze kaptunk.Azóta nem nagyon beszélgettünk.Egyszer elment valahova James-el amit nem néztem jó szemmel de inkább nem tettem semmi megjegyzést.Az agyamra megy hogy Cara nem szól hozzám.Még múltkor ölelgetett meg csókolgatott most meg annyit nem bír kinyögni hogy "Jó reggelt".Komolyan nem tudok rajta ki igazodni.Tegnap mikor elmentem sétálni  mert felidegesített véletlen leöntöttem a teámmal egy lányt.Úgy hívják hogy Kiara.Vagy 20x bocsánatot kértem mikor azt mondta hogy ha még egyszer bocsánatot kérek a fejemre önti a kávéját.Így annyiban meg egyeztünk hogy haza kísérem.Jól elbeszélgettünk, nagyon aranyos lány.Cseréltünk számot is és meg beszéltük hogy ma elmegyünk sütizni.Kezdem egyre jobban meg ismerni a várost.Gyönyörű és nem olyan hatalmas.Pont jó.A mai napom eddig eléggé unalmasan telt.Még 1 óra és megyek Kiara-ért.Le huppantam a kanapéra és bekapcsoltam a tévét.A Comedy Central-ra kapcsoltam amin az Agymenők ment.Imádom ezt a sorozatot.Már vagy 10 perce néztem amikor besüppedt mellettem a kanapé.Jé,Őfelsége leült mellém.
-Agymenők!-ordította el magát.Úgy látszik hogy ő is szereti.Milyen meglepő.Finom illata megcsapta az orromat ami kicsit elvette a figyelmemet a tévéről.Mit is beszélek?Totálisan elvette a figyelmemet és csak arra tudtam gondolni hogy mindjárt letámadom.Mit is mondjak.Én is férfiból vagyok.
-Hát te le mertél mellém ülni?-néztem rá mire ős is felém kapta a tekintetét.Tudom hogy mit mondtam neki azon a napon, de ő nem tudja milyen nehéz ez az egész nekem.Semmiről nem tud.És igenis be fogom neki bizonyítani hogy rám mindig számíthat, csak idő kell hogy kitaláljam hogy hogyan.Meg nyalta az alsó ajkát, amitől kirázott a hideg.Direkt csinálja ezt velem.Az őrületbe kerget ezekkel a dolgokkal, és ezt ő is tudja.
-Igen George lemertem ülni melléd.-sóhajtott egyet majd vissza fordult a tévéhez.Nagyot nyeltem és rá néztem az órámra.Indulnom kell ha oda akarok érni időben.Fel álltam a kanapéról és Cara felé néztem.
-Hát jó tévézést Jensen.-mosolyogtam rá.Egy meglepődött Cara nézett rám.Most hívtam elsőnek a vezeték nevén.
-Kösz Shelley.-válaszolt.Meg fordultam fel kaptam a cipőm és indultam is Kiara-hoz.Legszívesebben otthon maradtam volna és Cara-val töltöttem volna az egész napomat,de nem vagyok akkora paraszt hogy lemondjam Kiara-t.Fú az egy hatalmas nagy taplóság lenne részemről.Kicsit fúj a szél ami kicsit meglep.Itt mindig jó idő van.Soha sincs hideg.Pedig mennyire szerettem a telet.A gyönyörű fehér havat, amiben megfürdethettem a tesóimat.Hiányoznak.Még mindig hiányoznak.Minden nap gondolok rájuk és nem tudom mi lett volna hogy ha azon a napon nem karamboloztam volna.Talán Cara-nak is máshogy alakult volna az élete.Addig gondolkoztam hogy odaértem Kiara háza elé.Rá néztem az órámra.Pont időben.Oda sétáltam az ajtó elé és becsengettem.1 perc múlva már Kiara állt előttem egy farmerban és egy superman-es pulcsiba.
-Hello Superwoman.- mosolyogtam rá.Ő is elmosolyodott és megölelt majd indultunk is sütizni.Útközbe beszélgettünk a mai napunkról és meséltem neki Cara-ról.
-Ne hogy rossz kedved legyen már miatta.-bökte meg a könyökével az oldalamat ami eléggé fájdalmas volt.Feljajdultam és kicsit meg löktem.Mind a ketten nevetésbe törtünk ki majd folytattuk beszélgetésünket.
-Nincs rossz kedvem.Csak idegesít hogy ilyen velem mikor pár napja még csókolgatott.-nyitottam ki neki a cukrászda ajtaját.Furcsa valakivel beszélgetni erről de Kiara egyre közelebb kerül hozzám.
-A fiúk többsége örül hogyha egy csaj csak csókolgatni vagy esetleg szexelni akar, te meg itt siránkozol hogy most meg egy másik pali után fut.Lépj túl rajta George.-ültünk le az egyik asztalhoz.Lehet hogy igaza van.Milyen jó is lenne ha ez ilyen könnyű lenne. 
-De annyira eltudja vonni a figyelmemet.A nap 24 órájában rá gondolok.És nem túlzok mert még róla szoktam álmodni is.Már az őrületbe kerget.Mindig csak a tökéletes mosolyát látom, meg a csókját érzem.Teljesen elvarázsol.-sóhajtottam fel egy nagyot.Kiara megforgatta a szemét és az étlapot kezdte fürkészni.
-Lehet kívülről szép ha belülről rohad.-mondta halkan.Ilyen baromságot.Cara egyáltalán nem rohad belülről.Nem is értem hogy mondhat ilyet úgy hogy nem is ismeri.Sőt még soha nem találkozott vele.Cara egy nagyon érzelmes és aranyos lány, csak biztos tele beszélte a fejét az az agyalágyult gyerek.
-Nem rohad belülről.-nézelődtem az étlapon.Mennyi minden van itt.Szerintem máskor is elfogok ide látogatni, és végig kóstolok mindent.
-Jó éké.Hagyjuk ezt a témát.Beszéljünk valami másról.Hogyan haltál meg?-tette le az étlapot.Jött a pincér és leadtuk a rendelésünket.Néha meglep hogy ilyen könnyen beszél a fontos dolgokról.
-Neki ütköztem egy kamionnak.Aztán elütöttem egy lányt aki úgyszintén meghalt.-doboltam ujjaimmal az asztalon.Értetlen fejjel nézett rám Kiara.
-És?Hallottál valamit a lányról?Tudod ki az?-faggatózott.Ez a beszélgetés kezd egyre izgibb lenni.
-Igen.Vele élek  egy háztartásban.-nyújtottam ki a lábaimat mert kezdtek zsibbadni.Kiara szeme kitágult.Erre biztos nem számított.Bumm.
-Ez izgibb mint az enyém.-nevetett fel.Örülök hogy ő ennyire viccesnek találja ezt az egészet.Én egy cseppet se tudtam rajta nevetni, de nem baj.
-Na mesélj.Neked mi a sztorid?-kérdeztem rá.Ha már  ő is meg kérdezte hát akkor már én is meg kérdem.
-Öngyilkosság.- mondta ki egyszerűen ezt az egyetlen egy szót.Ujjaim abba hagyták a dobolás és kitágult pupillákkal néztem rá az előttem ülő lányra.El nem tudnám róla képzelni hogy saját önszántából halt meg.
-Micsoda?Még is miért?- a pincér pont meg érkezett a sütijeinkkel és a cappuccino-kal.Le rakta elénk és elment.
-Apám évekig verte az anyámat és engem is.Egyik nap aztán átjött az egyik iszákos haverja.Apám totálisan berúgott úgy mint minden nap.A haverja persze egy faszfej volt.Bántani akarta a húgomat és én nem engedtem.Aztán olyat tett amit soha életembe nem akartam volna.Megerőszakolt.És apám végig nézte az egészet.Anyám persze nem volt otthon mert túlórázott mint minden egyes nap hogy eltudjon tartani minket.Azután az éjszaka után teljesen megbolondultam és levetettem magamat egy hídról.Persze tél volt így volt a víz vagy -3 fokos.De a legrosszabb az egészben hogy ott hagytam a húgomat és az anyámat.-a történet végére könnyek folytak le az arcán.Most teljesen leblokkoltam.Nem tudom elhinni hogy vannak még ilyen emberek.Ez egyszerűen igazságtalan.Mellé ültem és átöletem.
-Annyira sajnálom Kiara.-simítottam meg a haját.Pár percig még így ültünk de utána eltolt magától.Azt mondta hogy minden rendben és hogy hagyjuk ezt.Aztán elterelte a témát és másról beszélgettünk közbe pedig elfogyasztottuk a sütit és a finom forróságot.Épp egy történetet mesélt amikor valaki köszönt.Nem is akárki.Cara.

1 megjegyzés:

  1. Ez nagyon jó!Egy kicsit érzelmes és intim és pont ez volt jó benne!Gyorsan következőt!!Alig várom a folytatást!

    VálaszTörlés